Fordítási irányelvek

A WordPress egy olyan csodálatos, ezermester-eszközként bárki számára ingyenesen elérhető szoftver, amellyel bárkinek lehetősége van egyszerű email-írói képességekkel is egy ragyogó honlap, blog, vagy éppen portálrendszer kialakítására. Letöltését követően 5 perc alatt elkészíthető vele egy saját weboldal, így egyszerre munkaeszközzé, szórakozássá és a tanulás kiapadhatatlan forrásává válik.

A WordPress egy ingyenes és nyílt forráskódú (PHP és MySQL alapú) tartalomkezelő rendszer. A WordPress számtalan funkciót magába foglaló, modulárisan felépített publikációs platform. Többek között ennek a modularitásnak köszönheti a népszerűségét. A világ top 1 millió weboldalából 16,7% WordPress alapú (forrás Alexa) és az új weboldalak 22%-a készül WordPress-el. A WP a legnépszerűbb tartalomkezelő rendszer ma az interneten!

A WordPress, ugyanúgy, mint a szoftverek túlnyomó többsége, angol nyelven kerül kiadásra, és lelkes, önkéntesek serege fordítja saját anyanyelvére. Talán nem is kellene megemlítenünk, hogy miért fontos a WordPress, vagy bármely’ más idegen nyelven megjelent termék honosítása, de elkerülhetetlen, hogy erről is említést tegyünk:

  • a felhasználóknak, a látogatóknak teljesen természetes igényük, hogy mind a tartalmat, mind a kezelőfelületet saját anyanyelvükön láthassák
  • a szakszerű, lelkiismeretes fordítással kézen fogva vezetjük a felhasználókat az egyes lépések között (pl. egy internete vásárlás fizetési feltételeire gondoljunk)
  • a kezdő WordPress-felhasználó a fordításon keresztül kaphat segítséget a honlap építéséről, beállításáról, kezeléséről
  • a fordítások ugrásszerűen növelik a WordPress népszerűségét, elterjedését

Lehetne még boncolgatni a honosítások, fordítások mellett (és ellen) szóló érveket, de ebben a dokumentumban nem lenne sok értelme; itt már elhatároztuk, hogy a WordPress magyar nyelven fog megszólalni, már „csupán” annyi a kérdés, hogy miként tegyük, mik lesznek a WordPress magyar nyelvre történő fordításának irányelvei.

 1. A WordPress Magyarország Közösség fordítói csapata

A WordPress támogatói oldalak eredője mindig is a KÖZÖSSÉG szó, illetve ennek a szónak a jelentéstartalma. A WordPress Magyarország a kezdetektől fogva, a létezésétől kezdődően elutasított minden erőszakos fellépést, vulgarizmust, egymás bántását, kirekesztést, megosztást – a WordPress Magyarország maga a nyugalom szigete.

Itt minden a Közösségért van, a Közösség saját magának teremti meg a közös munka körülményeit. Mint minden közösségnek, a WordPress Magyarországnak is vannak vezetői, ha úgy tetszik: hangadói, akik a közös akaratnak megfelelő fazont adják. A magyar nyelvű fordítást, már hosszú évek óta egy szűk körű, ámde rendkívül lelkes CSAPAT szervezi Lakatos Zsolt (DjZoNe) vezetésével, és időnként – jellemzően: kampányszerűen – egy maréknyi segítővel.

Bárki, bármikor csatlakozhat a fordítói csapathoz, akár teljes átfogó munkákkal, akár csak egy kis gyűszűnyi bővítmény fordításával, de az is segítség, ha kellően sok ember ad egyenként 2-3 sornyi fordítást a közösségnek.

1.1  A WordPress Magyarország Közösség hivatalos fordítói oldala

GlotPress a neve annak az internetes felületnek, ahova bárki csatlakozhat (akár csak a fordításokat akarja megtekinteni és letölteni, akár fordítóként kíván csatlakozni), bármely pillanatban. A GlotPress felületen keresztül történik a wordpress.org projektjeinek hivatalos fordítása. A látogató (vendég) megtekinthető az egyes projektek fordítási állapotát, és saját gépére mentheti (exportálhatja) a .po illetve a .mo fájlokat. Awordpress.org oldalon regisztráló látogató a regisztrált nevével a GlotPress felületre lépve automatikusan közreműködő státuszba kerül, ami azt jelenti, hogy közvetlenül végezhet fordítási munkákat az általa tetszőlegesen kiválasztott projekten, tetszőleges mennyiségben, tetszőleges időtartamban.

A GlotPress felületén végzett fordítói munkákat az úgynevezett validátorok hagyják jóvá, teszik elérhetővé minden felhasználó számára, kellően rövid határidőben.

1.2 A WordPress Magyarország Közösség számára végzett egyéni fordítások

A WordPress bőséges képességeit alkotók tíz- és százezrei bővítik nap mint nap; sablonok (themes), bővítmények (plugins), kiegészítők (add-ons), widgetek hada szolgálja a WordPress képességeinek folyamatos bővítését, és mindezek között számolatlanul találhatunk olyanokat, amelyek majdnem minden felhasználó szívesen használ (pl. NextGenGallery, UserOnline, Sitemap generator, Akismet, stb.).

Teljesen érthető módon, a kapacitások teljes lekötöttsége okán sem tudja ezen alkalmazások fordítását elvégezni a fordítói csapat, sőt, legtöbbször ezek egyedi igények nyomán bukkannak elő, és terjednek, mint a kanyaró. J

Ha valaki úgy gondolja, hogy számára hasznos egy kiegészítő, vagy tetszetős egy sablon, amikor használatba veszi, akkor az alapbeállításokon túl az első feladatai közé tartozik, hogy a látogatói számára biztosítja ezek magyar felületét is, azaz: elvégzi a fordítást.

Egy igazi közösségi ember számára teljesen helyén- és rendjén való az, ha már kapta a Közösségtől a csodálatos WordPress rendszert, adjon is érte valamit a Közösségnek, és így, vagy úgy, de megosztja a fordítást a Közösség más tagjaival is.

Minden kedves felhasználót bíztatunk arra, hogy küldje be saját fordítását a fordítói csapatnak! Amennyiben a megfogalmazott fordítási alapelveknek megfelel, a fordítást közkincsé tesszük.

2.     A WordPress Magyarország Közösség fordítási irányelvei

A fordítói csapat nem kívánja ismét feltalálni a meleg vizet a fordítás metodikájával kapcsolatban, mindössze olyan kérdésekben kíván állást foglalni, amelyeket más honosító csapatok nem fogalmaztak meg, illetve több lehetőséget is ajánlanak, amelyekből mi kiválasztottuk azt, ami a fordítások során egyértelműen azonosítja a WordPress fordítási elvárásokat.

Legfőbb irányelvünk: A WordPress felhasználói tábora viszonylag „csekély”, nagyjából az egész bolygónkat jelenti, és ezen belül a magyarországi minden rendű és rangú felhasználót és alkalmazót. J Ebből a megállapításból kiindulva úgy döntöttünk, hogy fordításaink során egyszerre szólunk minden felhasználói réteghez:

  • kerüljük a tegeződést,
  • kerüljük a magázódást és önözést
  • igyekszünk a tegezés és magázás közötti arany középutat tartani
  • a fordítási stílus elsősorban a látogatót kézen fogva vezető személytelen,
  • ahol nincs lehetőség a személytelen stílus használatára, ott a többes szám első személyt használjuk

Példaszerűen:

Tegező verzió:

  • Válassz egyedi hátteret!
  • Ha szeretnél hozzászólni, akkor előbb regisztrálj!

Magázó verzió:

  • Válasszon egyedi hátteret
  • Ha szeretne hozzászólni, kérjük, előbb regisztrálja magát!

WordPress-verzió:

  • Válasszunk egyedi hátteret.
  • Hozzászólás írásához regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Itt hívjuk fel a figyelmet még egy fontos dologra: ne kiabáljunk a felhasználóval! – magyarán szólva, csak az igazán elkerülhetetlen esetekben használjunk felkiáltójelet a mondat végén, tegyünk úgy, mint egy navigációs program – nem kiabálunk rá a vándorra, hanem nyugodtan, érthetően mondjuk el, hogy merre forduljon.

2.1 A WordPress Magyarország Közösség fordítási alapstílusai

2.1.1 Theme(s), plugin(s), widget(s), add-on(s), post(s), comment(s) és társaik azaz, az alapszavak, alapkifejezések

„Once upon a time…”, azaz „Egyszer volt, hol nem volt…”, volt egy WordPress fordítás, amelynek létrehozói úgy gondolták, hogy összeszednek minden elérhető fordítást, összevetik más hasonló rendszerekkel, kigyomlálják a magyartalan kifejezéseket, egyértelműsítik a félreérthető fogalmakat, végigvezetik a változásokat azonos stílusban a teljes hivatalos wordPress-rendszeren, és a továbbiakban ez az új fordítás képezi mindenek alapját a WordPress világában. Felesleges most már arról beszélni, hogy minden lehetséges döntésük akkoron a létező leghelyesebb volt-e, a lényeg az, hogy egy adott kifejezés eseten ma már mindenki ugyanarra a fogalomra vagy műveletre gondol, ezért ezeket a kifejezéseket, szavakat megtartjuk, használjuk, erre kérjük fordítóinkat is:

themesablonpluginbővítmény
postbejegyzéscommenthozzászólás
authorszerzőin categorykategória
tagcímkepermalinkközvetlen hivatkozás
userfelhasználóaccountfelhasználói fiók
custom fieldegyedi mezőarticlebejegyzés
entrybejegyzéspublishedközzétéve
archiveösszes bejegyzéstrashlomtár
trackbackvisszakövetéspingbackvisszajelzés
home pagekezdőlapfront pagefőoldal
sidebaroldalsávfooterlábrész
headerfejrészbreadcumbnavigáció
add-onkiegészítőenablebekapcsolás
disablekikapcsolássitehonlap
pageoldalsingle pagebejegyzés
adminadminisztrátoractivatebekapcsolás
deactivatekikapcsolásnetworkhálózat
asideszéljegyzetgalleryképtár
linkhivatkozásimagekép
quoteidézetvideovideó
statusállapotaudioaudió
chatchat

2.1.2 Dátumok, írásjelek, idézetek, és egyéb hasznosságok

Dátumok:  A fordításoknál mindig a rövid és magyar dátumverziót használjuk, mert ennek használata esetén nagy a valószínűsége, hogy valamennyi használt sablonnál el fogunk férni, nem fogjuk széttolni az oldalt.

Az ajánlott, helyes dátumformátum: Y-m-d | Megjelenése: 2013-01-03 (Ugyancsak elfogadható a Y.m.d formátum is, melynek megjelenése: 2013.01.03.)

Időpontok:   A dátumhasználat analógiájára, itt is a rövid forma legyen előnybe részesítve.

Az ajánlott, helyes időformátum: H:i | Megjelenése: 14:12 (24-órás megjelenési forma)

Írásjelek használata:

Idézőjel:       Idézőjeleknek helyes használata (UTF-8): „idézet”. Tehát, a kezdésnél alul –  „ –  van a nyitó idézőjel, zárásnál felül – ” – van a záró idézőjel.

Double low-9 quotation mark                    Karakterkód: 201E   Windows billentyű: Alt + 0132            „

Right double low9 quotation mark           Karakterkód: 201D  Windows billentyű: Alt + 0148            ”

Vessző:          A helyesírási szabályzat szerint, ha az és, vagy, s és meg kötőszó két azonos szerepű mondatrész között áll, akkor előtte nem található vessző. Kötelező azonban a vessző kitétele, ha a kötőszó két tagmondat határán található. Az illetve szó előtt mindig van vessző.

A vessző helyes használata úgy történik, hogyszóvég_vessző_szóköz_következő szó

Kötőjel:          Használható

  • bizonyos esetekben toldalékolás;
  • egyes szóösszetételek határának;
  • tulajdonnevek képzőszerű utótagjainak kötésének;
  • elválasztás (számítógépen hagyományos kötőjel begépelésével egyébként nemhasználjuk);
  • hozzávetőleges számintervallumok jelölésére.

A kötőjel helyes használata úgy történik, hogy szóvég_nincs_szóköz_kötőjel. A kötőjel a számítógép billentyűzetén megtalálható: –

Nagykötőjel: 

  • Viszonylatok, valamettől valameddig viszonyt kifejező szókapcsolatok, intervallumok jelölésére
  • Két vagy több nép, nyelv vagy tulajdonnév kapcsolatának kifejezése
  • Géptípusok betű- és számjelzése közé

Gondolatjel:

A gondolatjel formailag az elé és mögé tapadó szóközben tér el a nagykötőjeltől. A brit tipográfiából ismert kvirtmínuszt (—) nem használjuk.

Használható:

  • bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsorok elválasztására, a mondatvégi írásjelt követően
  • közbevetés – melyet vesszőkkel vagy zárójelekkel is keretezhetünk – jelölésére
  • idézetek, párbeszédek szedésére

EN DASH                   Karakterkód: 2013   Windows billentyű: Alt + 0150           –

Tulajdonnevek:        Nem fordítjuk magyarra a külföldi tulajdonneveket! Vegyük tudomásul – bármennyire is csábító, beszédes neve van egy programnak, bővítménynek, sablonnak stb. -, egészen egyszerűen nem fordítjuk le. Úgy hagyjuk, ahogyan van. Ha valakit úgy hívnak, hogy Nagy János, akkor úgy is fog bemutatkozni, nem pedig John Big-ként – és ez fordítva is igaz. Tartsuk tiszteletben a tulajdonneveket. ;)

2.1.3 A WordPress Magyarország további általános irányelvei

Korábban már elmondtuk, hogy nem kívánjuk feltalálni a meleg vizet, sőt, annyira fejlettek vagyunk, hogy a csőben sem kutatjuk a lyukat. J Mindenkinek, aki fordításra adja a fejét, nagyon sok szeretettel ajánljuk figyelmébe

3. A WordPress Magyarország közösség fordítási tanácsai

Mi teljesen komolyan gondoljuk, és ezért terjesztjük azt a gondolatot, hogy néhány képességgel és tudással bárkiből lehet WordPress-fordító; nem a Nyomorultakműfordítását kell elvégezni annak, aki segíteni szeretne a Közösségnek, hanem egy viszonylag szűk nyelvi területet felölelő, szabad szoftvert, vagy annak kiegészítőjét.

A szűk nyelvi terület esetünkben annyit jelent, hogy pl. egy-egy sablon, vagy bővítmény, vagy kiegészítő szókincs készlete nem valami eszet-veszejtő mennyiség, sőt, viszonylag azonos körben mozognak.

 Az elfogadható, normális minőségű fordításhoz – szerintünk – az alábbiakra van szükség:

  •  megbízhatóan stabil, legalább alapfokú angol nyelvtudás, legalább 1000-1500 szavas szókinccsel
    (Nem kell, hogy folyékonyan tudjál beszélni, vagy megérteni a CNN-híreit, Shakespeare verseiből sem kell tudni elmondani egyet sem, nem baj, ha a kiejtésen olyan borzalmas, hogy egy angol dokkmunkás halálra röhögné rajta magát. Elegendő, ha egy angol pubban a sörrendelésedre sört hoznának ki neked, és biztonsággal olvasod az Oxford Bookworms Library Stage 3 (1000 szavas szókincs), vagy Stage 4 (1400 szavas szókincs) kiadványait. )
  •  kitartás, szorgalom, figyelem – ezek nélkül ne is állj neki fordítani, mert nem lesz sikerélményed
    (Nagyon sok bővítményt, sablont és egyéb kiegészítést olyan lelkes számítástechnikában – természetesen – jártas önkéntesek készítenek, akik szintén hadilábon állnak a beszélt angollal, vagy egyszerűen egy óhéber-szuahéli-szingaléz-angol-szleng nyelvjárást ismernek csak. Vagy, ennyire nem is kell messze menni, pl. egy francia angolját hamar felismered, ha eleget fordítasz már; ha máshonnan nem, arról biztosan, hogy kitépkedted a saját hajadat egy-egy veretes nyelvi fordulat láttán. Nos, ha ő megtudta írni, akkor te le tudod fordítani! )
  • 2 db különböző angol-magyar szótár, 1 db szlengszótár, 1 db Oxford angol értelmező szótár és 1 db angol-magyar informatikai fordítói szótár
    legyen mindig a kezed ügyében (ha jól tudsz angolul, akkor azért, hogy ne billegjen a monitor, vagy az asztal), természetesen még hasznosabb, ha mindenféle online szótárat is beállítasz a hadrendbe, az egyik csak megmondja a frankót…
  • anyanyelvünk alapos ismerete, tudása, gazdag szókinccsel és kiváló helyesírással
    (Csak az érdekesség kedvéért: Az átlagember aktív szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív) nagyjából 3000-5000, és a passzív szókincse 5000-10000. A magyar nyelvben kb. egymillió szó (lexéma – azaz ragoktól, toldalékoktól megfosztott szó) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak).)
  • az online fordítógépek okos használata igen erősen javallott! Nem véletlenül húztuk alá az „okos használata” kifejezést: Soha, egyetlen fordítást se engedjünk automatikusan, ellenőrzés nélkül a saját fordításunkba, mert akkora ökörségek jönnek elő néha, hogy a fal adja a másikat. Ne terheljük egyrészt feleslegesen avalidátorokat, másrészt nem feltétlenül fontos, hogy a csodálatosnak hitt „munkánkon” röhögjön az internet közönsége.

A Google-fordító nagyon hasznos segítőeszköz bizonyos esetekben, de lehet az egekbe üvöltő marhaság segédeszköze is: „I want to make a love with you.” – „Aztszeretnénk, hogy egyszerelmes beléd”. Te is így fordítanád? :)

Yes No