Bemutatási célokra telepítettünk egy WordPress 3.2.1-es verziót (ami jelenleg a legfrissebb verzió) egy ingyenes tárhelyre. A WordPress telepítése lépésről-lépésre honlapunkon megörökítésre került. Köszönöm szépen a sok visszajelzést, amelyben többen megköszönték, hogy ilyen aprólékosan leírtam a tennivalókat, mert ez alapján sikerrel telepítették saját rendszerüket.
Olyanok is voltak páran, akik azt mondták, hogy hiába követték a leírást, elakadtak a telepítéssel. Náluk kivétel nélkül az derült ki, hogy úgy olvasták el a leírást, mint a Népsport NB I-es focitudósításokat – nagyvonalakban. 🙂
Továbbra is azt ajánlottam, hogy nyomtassák ki a leírást (a cikk végén a nyomtató ikonra kattintva meg lehet tenni), tegyék maguk mellé, majd akkurátusan, ügyelve minden kis- és nagybetűre, kövessék az útmutatót, és sikerülni fog. Mindenkinek sikerült! 🙂
Mondanom sem kell, hogy a telepítés befejezésével nem értünk végére tennivalóink sorának; ha azt szeretnénk, hogy valóban pofás, jól működő honlapunk legyen, amit a keresők (Google, Bing, Ask, Yahoo, stb.) is örömmel fogyasztanak, és tuszkolnak a keresési eredmények elejére, ahhoz még akad tennivalónk bőven.
A WordPress sikeres telepítését követően végig kell menni a beállításokon, és többnyire választva az egyes, felajánlott lehetőségek között, elérhetjük, hogy honlapunk (blogunk) nekünk is tetsző módon üzemeljen.
1. Admin/Felhasználó belépése egy WordPress honlap vagy blog kezelőfelületére
Lehet, hogy most sokan elnézően mosolyognak magukban; ilyen kis pisiseknek való leírás!…. Pedig én még emlékszem arra az időre, amikor Patai Laci a WordPress Magyarország hivatalos oldalához meghívott adminnak (bátor dolog volt tőle… 🙂 ), és nekem gondot okozott a belépés, mert az a WordPress-honlap egyáltalán nem úgy nézett ki, mint az enyém, semmi nem ott volt, ahol vártam, meg különben is… 🙁
– Hogyan kell belépni egy WordPress-oldalra?! – kopácsolta rám a Skype-on Laci. Tényleg. Hogyan is?
a.) Írjuk be böngészőnkbe (lehetőleg Firefox, vagy Google Chrome legyen a munkaeszközünk) az adott honlap/blog domain címét (esetünkben: http://wp321proba/net46.net/), majd folytatólagosan, szóköz nélkül írjuk tovább, hogy: wp-login.php, majd nyomjunk egy Enter billentyűt.
b.) Ha nem vétettünk gépelési hibát, meg az oldal is üzemel, akkor meg fog jelenni a WordPress bejelentkezési képernyője, melybe be kell írnunk a korábban, általunk , megálmodott felhasználói nevet (User name) és jelszót (Password), majd a Bejelentkezés feliratra kattintva bejuthatunk a honlap Vezérlőpultjára.
2. WordPress —> Vezérlőpult —> Általános beállítások
Nem kell berezelni, a WordPress Vezérlőpult kezeléséhez nincs szükség pilótavizsgára, vagy programozási ismeretekre, mindösszesen a józan szántó-vetői észt kell elővenni.
A bal oldali Vezérlőpult sávban találhatjuk a honlap kezeléséhez, működtetéséhez szükséges valamennyi eszköz kezelőfelületét – alaphelyzetben összecsukott állapotban, a főbb eszközök feliratait látjuk. A legalsó a Beállítások menüpont, amelyben mi most garázdálkodni fogunk.
A Beállítások menüpont melletti kis, lefelé mutató háromszögre (vagy magára a feliratra) kattintva lenyílik a menü, és láthatóvá válik, hogy miket állíthatunk be ezen a részen, sorrendben: Általános-, Írás-, Olvasás-, Interakció (párbeszéd)-, Média-, Adatvédelem és Közvetlen linkek beállításai.
a.)WordPress —> Általános beállítások —> Honlap neve
Látszólag egyszerű dolgunk van; meg kell adni a WordPress honlapunk nevét. A dolog azért látszólagos, mert a későbbiek során jelentősége lehet az elnevezésnek.
A keresők – többek között – figyelik az itt megadott nevet (is), és jobb, ha olyan nevet írunk ide, amely az oldal tartalmával és a használt kulcsszavainkkal összevágnak, és kellően informatív a látogatóknak. Úgy kel elképzelni, mint ahogyan az irodalom órákon tanultuk: a cím legyen rövid, frappáns, beszédes. Honlapunknak/blogunknak ez a név lesz a címe, mint egy könyv gerincére nyomtatott cím.
Bármilyen karaktert tartalmazhat, HTML-kódot nem. A fejrészben fog megjelenni, általában bazi nagy betűkkel, ezért érdemes minél rövidebb elnevezést használni, különben vagy nem fog látszani teljesen, vagy esetleg széttolja a honlap szerkezetét (nem fér el a neki szabott mezőben).
b.) WordPress —> Általános beállítások —> Honlap egysoros leírása
Ha úgy nézzük, akkor a Honlap neve a főcím, és a Honlap egysoros leírása az alcím. Néhány szóval kiegészítjük a főcímet, hogy teljesen egyértelmű legyen a látogatónak, hogy mire is számíthat.
Amit még érdemes tudni róla, az annyi, hogy nem mindegyik sablon (theme) támogatja/használja a leírás megjelenítését, és itt sem használhatunk HTML tag-eket, de a magyar abc valamennyi karaktere korlátozás nélkül felhasználható.
c.) WordPress —> Általános beállítások —> WordPress cím (URL) / Honlap cím (URL)
Anélkül, hogy mélyebben belemennénk abba, hogy miben különbözik a WordPress url-cím és a honlap url-cím egymástól, elegendő annyit megjegyeznünk, hogy ezt a két címet nem nagyon kell piszkálni; hagyjuk úgy, ahogy van! 🙂
d.) Email cím
Általában szükségtelen ehhez a címhez nyúlni; a rendszer azt a címet illeszti ide, amelyet a telepítéskor megadtunk számára. Ha mégis úgy gondoljuk, hogy meg akarjuk változtatni, akkor annak semmi akadálya, csak arra kell rettentően figyelnünk, hogy létező email címet adjunk meg, mert különben leshetjük, hogy a különböző akciókról mikor kapunk értesítést, visszajelzést. Háromszor is bizonyosodjunk meg róla, hogy nem írtuk-e el, nem cseréltünk-e fel benne karaktereket, tényleg létre is hoztuk azt az email fiókot, aminek a címét megadjuk!
e.) WordPress —> Általános beállítások —> Tagság / Új felhasználó alapjogosultsága
Az esetek legnagyobb többségében azért hozzuk létre honlapunkat, hogy a világhálón bárki elérje azt, adott esetben mondjon véleményt, szóljon hozzá írásainkhoz.
Nem ritka az az eset, hogy nem egyedül írjuk a tartalmakat, hanem vannak segítőink, társszerkesztőink, vagy éppen segítségünk akad a honlap kialakításában is.
A WordPress lehetővé teszi, hogy engedélyezzük, vagy ne engedélyezzük azt, hogy valaki csatlakozzon a honlaphoz (ezt hívjuk Regisztrációnak, Feliratkozásnak), és ha engedélyeztük a csatlakozás lehetőségét, akkor a WordPress-ben beállítható, hogy melyik csatlakozott tagnak milyen joga legyen a honlapon.
A jogosultságok alakulása a következőképpen néz ki a WordPress-ben:
| Jogosultság | Adminisztrátor | Szerkesztő | Szerző | Közreműködő | Feliratkozó |
| bővítmény aktiválása | |||||
| felhasználó hozzáadása | |||||
| felhasználó létrehozása | |||||
| bővítmény törlése | |||||
| sablon törlése | |||||
| felhasználó törlése | |||||
| fájl szerkesztése | |||||
| bővítmény szerkesztése | |||||
| sablonbeállítások szerkesztése | |||||
| sablon szerkesztése | |||||
| felhasználói adatok módosítása | |||||
| exportálás | |||||
| importálás | |||||
| bővítmény telepítése | |||||
| sablon telepítése | |||||
| felhasználók besorolása | |||||
| lehetőségek kezelése | |||||
| felhasználói jogok változtatása | |||||
| sablonok váltása | |||||
| korlátozás nélküli feltöltés | |||||
| eredeti fájlok frissítése | |||||
| bővítmények frissítése | |||||
| sablonok frissítése | |||||
| vezérlőpult szerkesztése | |||||
| hozzászólások moderálása | |||||
| kategóriák kezelése | |||||
| linkek kezelése | |||||
| HTML kódok korlátozás nélküli használata | |||||
| mások bejegyzésének kezelése | |||||
| oldalak szerkesztése | |||||
| mások oldalainak szerkesztése | |||||
| közzétett oldalak szerkesztése | |||||
| oldalak közzététele | |||||
| oldalak törlése | |||||
| mások oldalainak törlése | |||||
| közzétett oldalak törlése | |||||
| mások bejegyzéseinek törlése | |||||
| mások nem nyilvános bejegyzéseinek törlése | |||||
| mások nem nyilvános bejegyzéseinek olvasása | |||||
| mások nem nyilvános bejegyzéseinek módosítása | |||||
| mások nem nyilvános oldalainak módosítása | |||||
| mások nem nyilvános oldalainak olvasása | |||||
| közzétett bejegyzések módosítása | |||||
| fájlfeltöltés | |||||
| bejegyzés közzététele | |||||
| közzétett bejegyzés törlése | |||||
| bejegyzés szerkesztése | |||||
| bejegyzés törlése | |||||
| olvasás |
A táblázatból kiolvasható, hogy nem érdemes a honlapunkra feliratkozóknak hűbelebalázs módjára jogosultságot adni, mert aztán megnézhetjük honlapunkat… 🙂
Mivel honlapunkat (általában) a nyilvánosság elé akarjuk tárni, célszerű, ha engedélyezzük Bárki számára a regisztrációt/feliratkozást a jelölőnégyzetre történő kattintással, és valamennyi feliratkozó számára alapbeállításként a Felhasználói jogosultságot választjuk ki a legördülő menüből. (Később látni fogjuk, hogy a jogosultságokat a Felhasználók menüpontban, egyedileg módosíthatjuk.)
f.) WordPress —> Általános beállítások —> Időzóna
Sokan még az iskolában a greenwichi középidőről (GMT) tanultunk, de – mint oly sok máson – felette is elrepült az idő vasfoga. 🙂 Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (Universal Time Coordinated, UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.
Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt „zónaidő”-nek is nevezik, szemben a „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg).
UTC időt alkalmazza a hálózati időprotokoll (Network Time Protocol, NTP), amely arra szolgál, hogy sok felhasználói számítógépet olyan szerverek rendszerórájához lehessen szinkronizálni, amik ugyanakkor atomórákhoz vannak beállítva.
Magyarán szólva: ennél a menüpontnál azt állítjuk be, hogy hány az óra ott, ahol éppen tartózkodunk, és mindezt az egyezményes koordinált világidőhöz képest.
A beállítás is ennek megfelelően egyszerű:
fa.) a legördülő listából kiválasztjuk azt a helyet, ahol vagyunk, vagy az ahhoz legközelebbi települést, vagy
fb.) a legördülő listából kiválasztjuk a tartózkodási helyünknek megfelelő UTC szerinti helyi időt.
Egyet ne tegyünk: ne hagyjuk alapbeállításon, mert megőrülünk, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy a Dél-Samoa szigetcsoportokon írt bejegyzésünkre mikor is reagáltak Sanghajban…. 😉
g.) WordPress —> Általános beállítások —> Alapértelmezett dátum/idő formátum, A hét első napja
Elérkeztünk az Általános beállítások legutolsó beállítandó elemeihez, amelyeket együtt tárgyalunk.
ga.) Alapértelmezett dátum formátum
A legtöbb sablon megjeleníti a bejegyzés/közzététel dátumát, vagy éppen a módosítások időpontját, sőt, az egész hírfolyam megjelenítése a dátumokhoz kötődik. Ugyancsak a dátumokhoz (és konkrét időponthoz) köthető az úgynevezett időzített bejegyzések közzététele is.
A beállítások résznél négy konkrét dátum-megjelenítési formát láthatunk, amelyekből a nekünk kívánatos formát egyszerűen a jelölőgombra történő kattintással választhatjuk ki. Én mégis az Egyedi kiválasztási lehetőséget ajánlom, ahova annyit írjunk be, hogy
Y-m-j
(ahol a Y az aktuális év számát jelenti, az m az aktuális hónap sorszámát az éven belül, és a j a hónap aktuális napjának sorszámát)
Ekkor a dátum megjelenési formátuma a következő lesz:
2011-07-24
Azért javaslom ezen formátum beállítását, mivel 99%, hogy ez a forma minden sablonban, minden megjelenési helyen sortörés nélkül el fog férni, ugyanakkor a magyar nyelvű olvasó számára teljesen egyértelmű információt ad.
gb.) Alapértelmezett idő formátum
Az időpont formátumának kiválasztása az előzőekben tárgyal Alapértelmezett dátum formátumának kiválasztására hajaz; itt is az Egyedi lehetőség kiválasztását javasolom:
H:i
(ahol a H jelenti az órák számát, 24 órás formátumban, és az i jelenti a percek számát egy órán belül)
Ekkor az időpont megjelenési formátuma a következő lesz:
23:08
gc.) A hét első napja
Bármennyire is meglepő dolog, de a naptári hét nem mindenhol kezdődik a hétfői nappal, mint nálunk. Régen a kereszténységben általános volt, hogy a vasárnap volt a hét első napja, mert ezen a napon támadt fel Jézus, a Genezis (Biblia teremtéstörténet) szerint Isten a világot hat nap alatt teremtette (vasárnap-péntek), és a hetedik napon (szombat) megpihent, és ezt a napot ünnepnapnak nyilvánította, a perzsa nyelvterületen a hét első napja a szombat.
Tehát, annak megfelelően, hogy éppen a nagyvilág melyik szegletében tartózkodunk, a legördülő menüből válasszuk ki A hét első napját.
Amennyiben úgy gondoljuk, hogy minden alapbeállítást úgy igazgattunk be, ahogyan mi szeretnénk, ne felejtsünk el rákattintani a lap legalján lévő, kék szín, Módosítások mentése feliratú ikonra, amely hatására az Általános beállításaink eltárolódnak az adatbázisba. Ha elcsesztük a beállításokat, vagy egyszerűen egyszer csak úgy gondoljuk, hogy valamit megváltoztatunk, akkor az adott részt átállítjuk, és rákattintunk a Módosítások mentése feliratra.
3. WordPress —> Általános beállítások —> A honlap megtekintése
Bármikor – amikor úgy gondoljuk, hogy az adott beállításainkon végzett módosítást követően meg szeretnénk tekinteni a szerkesztésünk hatását, eredményét – megtehetjük, hogy rátekintünk a honlapra.
A Módosítások mentése feliratra történő kattintás után navigáljuk fel magunkat a lap tetejére, ahol egy kis ikon mellett, a legfelső sorban láthatjuk honlapunk nevét (azt, amit a 2. a.) pontban saját magunk állítottunk be). Nyomjuk le a bal oldali Ctrl billentyűt és tartsuk lenyomva, majd kattintsunk a honlap címére a bal odali egérgombbal, és máris láthatjuk az eredményt.
A Ctrl lenyomására azért van szükség, hogy a honlapunk új ablakban nyíljon meg, és egyszerűen visszaléphessünk, ha még valamit szeretnénk fabrikálni a beállító felületen.
