– mondta Kóródy Dávid hivatalvezető szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság 2016-ban hozta létre az uniós békéltető honlapot az online vásárlásból fakadó viták elektronikus ügyintézésére, minden tagországban nemzeti tanácsadói kapcsolattartó pontot jelöltek ki, Magyarországon a Budapesti Békéltető Testületet.
Kóródy Dávid ismertette: tavaly 572 megkeresés érkezett a tanácsadó ponthoz telefonon, emailben, illetve az uniós honlapon, 560 esetben magyar fogyasztók, kereskedők kértek tanácsot, külföldről 12 esetben fordultak hozzájuk, főleg légiközlekedési témában.
A hivatalvezető szerint a magyar fogyasztók és kereskedők egyre tudatosabbak az online kereskedelem területén is, példaként említette erre, hogy több webáruház is kért tájékoztatást tőlük a szabályozásról, az online vitarendezés menetéről.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az összes online értékesítőnek az unióban meg kell jelenítenie az uniós békéltető honlapra vonatkozó tájékoztatást is.
Tavaly a kapcsolattartó ponthoz fordulók 39 százaléka kifejezetten az online kereskedelem témában kért tanácsot, 24 százalékuk az uniós vitarendezési honlap működése iránt érdeklődött, 13 százalékuk légi személyszállítási ügyben tájékozódott, de sokan kérdeztek hagyományos bolti vásárlásról, fogyasztói jogokról is – ismertette Kóródy Dávid.
Mátyás Petra, a kapcsolattartó pont vezetője kiemelte, legtöbben a 14 napos indokolás nélküli elállási jogra kérdeztek rá internetes vásárlás esetén, tájékoztatást kértek a visszapostázás szabályairól, a jótállásról, a visszafizetési kötelezettségről.
Kirívó esetek közé sorolta a megtévesztő tájékoztatásokat, köztük azt, hogy bizonyos webáruházak magyarnak „álcázzák” magukat, holott székhelyük az EU-n kívül van.
Kóródy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok tájékoztatást és tanácsot adnak, békéltető eljárást nem folytatnak, de tanácsolhatják például az Európai Bizottság online vitarendezési honlapját, illetve magát a békéltető testületeket a vita rendezésére.
MTI
